Magyarország kevés számú megmaradt középkori falfestményeinek egyike Siklós várát díszíti. Pontosabban két, 1430- 1450-ből származó falképet találunk a vár kápolnájában, két, falba süllyesztett oldalfülke falain: az egyik Szent Lászlót és Szent Lénárdot, a másik Szent Jóbot ábrázolja.
1956-ban fedezték fel a ritkaságszámba menő, gótikus, a Garai család idejében készült képeket. Feltárásuk után azonban hamarosan restaurátori beavatkozásra volt szükség, mert a falnedvesség és sókiválás folyamatosan rongálta a festmény felületét. A magyarországi restaurálás történetének egyik legmerészebb és legsikeresebb “mentőakcióját” hajtották végre restaurátorok a falképeken 1961-ben, Illés János és B. Szentesi Róza vezetésével. Olyan technikát dolgoztak ki, mely ma is korszerűnek és leleményesnek mondható és szó szerint megmentette a pusztulástól a gótikus képeket. A falfestményeket leválasztották a falról és merev tartószerkezetre ültették át, megszüntetve így a folyamatos nedvesség utánpótlást és az általa okozott állapotromlást.
A siklósi vár 2010-ben történő teljes körű felújításának képezte részét, hogy a gótikus falképek időközben újra szükségessé váló javításait elvégezzük. A tökéletes restaurátori munka ellenére, minden festménynél időről-időre szükséges a “karbantartás”, az időközben óhatatlanul bekövetkező kisebb-nagyobb sérülések kijavítása, a bepiszkolódott felület megtisztítása, az esetenként elváltozott színű retusok és kiegészítések újra készítése. Ötven év alatt a várkápolna párás levegője olyan mértékű és súlyosságú elváltozásokat okozott a gótikus falképeken, hogy állapotuk ismét veszélybe került- szükség lett a restaurált festmény újbóli restaurálására.
A várkápolna északi falán lévő Szent Jób ábrázolás eleve rosszabb állapotban maradt fenn, ötven évvel ezelőtt is csak töredékek látszódtak a falon. A falképet a szükséges vizsgálatok elvégzése után megtisztítottuk és konzerváltuk, hogy megszabadítsuk a szennyeződésektől és elejét vegyük a további romlásának. Az ilyen korú és ennyire hiányos állapotban megmaradt festményeknél az esztétikai helyreállítás a legnehezebb kérdések egyike. Mit és milyen mértékig, milyen módszerekkel szabad hozzátenni a festményhez, hogy- noha teljes pompájában már sosem láthatjuk viszont, csak rekonstrukciós képeken – mégis, legalább támpontokat, kapaszkodót nyújtsunk a képzeletnek, hogy megidézhesse az eredeti festmény képét. A restaurátoretika szabályozza ugyan, hogy általánosságban milyen mértékű, milyen jellegű kiegészítéseket lehet tenni, mégis, mivel minden műtárgy egyedi, egyéni megjelenéssel és problémákkal, sok múlik a mi döntésünkön. A Szent Jób alakját ábrázoló falképet olyan módon állítottuk helyre, hogy kiegészítések helyett a meglévő formákat és nyomokat értelmeztük, egészen minimális retussal “összekötöttük” az eredeti festékszemcséket, így rajzolódik ki a Szent Jóbnak és kísérőinek alakja. A gótikus falkép eredeti megjelenéséről rekonstrukciós képet készítettünk, mely a várkápolnában, a falképek mellett került kiállításra, hogy a kápolnát látogatók könnyebben elképzelhessék a hajdani, élénk színekkel festett, aranyozással díszített fülkeképek látványát. A Siklósi várkápolna két középkori falképfülkéjének restaurátora: Gyöpös Viktória
A siklósi várkápolna másik középkori festményéről, a Szent Lászlót és Szent Lénárdot ábrázoló gótikus festmény restaurálásáról bővebben ITT OLVASHAT.
Szent Jób fülke restaurálás előtt:
A Szent Jób fülke restaurálás után: